3.
A tekintetünk találkozott, amikor is....
Egy szőke lány lépett elé. Nem volt a nagyon vékony csajok közé való de megvolt az alakja. Egy egyberészes szürke ruhát viselt, amihez egy fekete dzsekit húzott fel. Egy nem olyan magas telitalpú volt rajta, és szolid smink volt rajta. Odahajolt a bátyámhoz és érzékien megcsókolta. Csak bámultam, ahogy Aaron magához húzza, és és valamit belesúg a fülébe. A lány felnevetett, és megölelte. Még valamit mondott neki, és az idegen bólintott. Megfogták egymás kezét, és visszatértek az épületbe. Aaron egyenesen felém tartott, én pedig reflexből megragadtam a még mindig összezavarodott Lilian karját. Ők ketten elém álltak, és én csak az összekulcsolt kezüket tudtam bámulni.
- Faythe ő itt a barátnőm Rydel Lynch. Rydel ő a húgom Annabelle Faythe Rusten.- mosolygott gúnyosan Aaron.
- Szia Rydel vagyok, de nyugodtan hívj Rynak vagy Dellynek.- mosolygott Rydel, és kezet nyújtott. Hihetetlen, hogy az én bátyámnak barátnője. Persze nagyon sok kapcsolata volt de egyiket sem szerette ennyire. És lehet hogy csak most láttam őket először, de ennyire boldognak még nem láttam. Lilian felszisszent, és akkor vettem észre, hogy teljesen vörös az alkarja. Elrántottam a karomat, és kezet fogtam Rydellel. Kedves lánynak tűnt, bár előre félek mi lesz vele meg Aaronnal.
- Ömm, ő itt a lakótársam Lilian. Lilian ő a bátyám és barátnője. Aaron ő Lilian.- mutattam be neki a barátomat kissé elszégyenültem. Ők is kezet fogtak, és Lil zavarodottan mosolygott.
- Mi lenne ha ma este átjönnétek hozzánk vacsorázni. Megismerkedhetnétek a testvéreimmel.- ajánlotta fel Rydel.
- Persze ez egy csodás ötlet. Na Faythe ne legyél ennyire udvariatlan fogadd el!- mosolygott Aaron. A szemében láttam, hogy jót szórakozik rajtam, és mint egy rendes húg, el kellett fogadnom.
Rydellel számot cseréltünk, és amikor elbúcsúztunk, Aaron még egy ideig méregetett. Amikor az utca végén már egybeolvadtak a tömeggel, Lilian idegesen fordult hozzám.
- Van egy bátyád? Aki ráadásul ilyen jól néz ki???
- Igen. Nem meséltem róla, mert nem akartam, hogy a múltammal foglalkozzunk. De most, sikeresen összekapartunk magunknak egy ingyen vacsorát, szóval annyira mégsem volt rossz, hogy összetalálkoztunk.- próbáltam magamat és Lily-t nyugtatni. Ő megvetően nézett rám, és keresztbe fonta a kezét. A két gőzölgő kávét pedig majdnem kiöntötte. Megfogtam a vállát, és odavezettem egy üres asztalhoz. Leültünk, és én mélyen a szemébe néztem. Harag, és várakozás csillogott a szemében. Megfogtam a csuklóját, és belekezdtem:
- Az életem nem volt könnyű ezt te is tudod. Az esték gyerekkorom rémálmai voltak. Mert tudtam, hogy anyám akkor fog hazajönni, részegen, kábítószerekkel és ordibálni fog a bátyámmal. Olyankor elvonultam a szobámba, a szekrényemet az ajtó elé toltam, és vártam amíg csend lesz. Aaron gondoskodott rólam, de amint elkezdődött a középsuli engem elhanyagolt és már nem védett meg. Így hát megszöktem. Aztán találkoztam Roy-al aki apámként nevelt, és gondomat viselte. Ők jóban voltak Aaronnal, és valami miatt Roy összebalhézott és én vele maradtam.Végül itt kötöttem ki. És aztán jöttél te, és teljesen idegen voltál, így hát nem meséltem el a múltam. Megismertél, tudtál rólam éppen eleget és ennyi számomra elég volt. És mit ne mondjak ez volt életem legrosszabb döntése. Hogy eltitkoltam előled.- fejeztem be, és belekortyoltam a jegeskávémba. Hidegebb volt mint szokott lenni, ezért fintorogva nyeltem le.- Figyelj, vacsora meghívásunk van, szóval ideje lenne venni valami rendes göncöt. Van nálam egy kis pénz vészhelyzetre szóval gyere, megyünk vásárolni.
Egy órával később...
Lily-vel egy órát töltöttünk azzal, hogy egy rendes és olcsó ruhát keressünk nekem, és egy rendes cipőt neki. Végül hosszú keresgélés után rátaláltam a tökéletes fekete hosszú, de mégis lenge ruhára, amit már korábban is kilestem magamnak.
Megvettük a ruhát, és cipő után néztünk. Több boltba is bekukkantottunk, de semmit nem találtunk. Megállapodtunk Lilianel, hogy egy boltba bemegyünk és ott választunk. Egyből a bakancsokhoz siettem, és tüzetesen kezdtem átnézni a cipőket. Végül a szemem megakadt, egy sima fekete telitalpú bakancs keveréken. Egyből az árat kezdtem keresgélni, és a méretet. Végül felkaptam egy 38-as méretűt, ledobtam a cipőmet, leültem és magamra tuszkoltam. Amikor már mind a kettő rajtam volt, felálltam és odasétáltam a tükörhöz. Kényelmes volt, nem is volt annyira drága, ezért úgy döntöttem, hogy megveszem. Kezemben a dobozzal, Lilian keresésére indultam. Mikor megtaláltam, egy rózsaszín magassarkút próbálgatott.
- Kész vagy?- kérdeztem. Bólintott, és a cipőt belerakta a dobozba. Miután fizettünk, hazasétáltunk és nekiálltunk készülődni a vacsorához.
* * *
Rydel üzent, hogy nemsokára indulhatunk, és ha szeretnénk akkor értünk küldik a barátjukat Ratliff-t. megköszöntük, de inkább maradtunk Liliannel annál a változatnál, amit először megbeszéltünk. Összepakoltuk a cuccunkat, kiraktunk ennivalót Skullnak is, és elindultunk. Csak mentünk egymás mellett csendben. Az esti szél összegubancolta a hajunkat, Lilian meg is jegyezte, hogy sokat szenvedett vele. Végül megérkeztünk az utcába, csak egy ház lámpái égtek, pont ahova mennünk kellett. Bentről nevetés hallatszott, és pár mondatfoszlányt is elkaptam például
- Rocky vedd ki a lábadat a fejemből!!!- hangzott egy éles kicsit kisfiús hang.
- Srácok mindjárt itt vannak a lányok, viselkedjetek már!! - hallatszott Rydel hangja.
- Nem hiszem el, hogy nem lehet veletek egy normális estém sem...- mondta egy mélyebb hang. Kíváncsian néztem be az ablakon, de csak a konyhát láttam. A falak kékes színűre voltak festve, középen egy nagy márvány pult volt.Egy menta színű pulcsis alak ült rajta, valószínűleg egy srác. Végül Lily megunta a semmittevést, és csöngetett. Hirtelen csend lett odabent, és lépteket hallottunk. Az ajtónak a zárja csikordult, és először kettő zöldes barna szemet láttam meg. Magasabb volt nálam a srác, a pulcsi alól kilógott szőke haja. Megvillantott egy mosolyt, és amikor megszólalt volna, Rydel lépett elé:
- Sziasztok!- köszönt nekünk. Lilian odalépett elé, és szorosan megölelte, míg én a Mentás srácot néztem. Egyszerűen nem tudtam levenni a szememet róla, még akkor sem amikor Rydel odalépett mellém. Megölelt, és akkor már végre nem a Mentára tudtam koncentrálni.
- De jó hogy itt vagytok! Gyertek beljebb, a vacsi mindjárt kész.- invitált minket be Rydel. Amint beléptünk, megcsapott a bolognai és a pasiszag. Egyből a nappaliba értünk, ahol egy nagy kanapé, az előtt egy dohányzóasztal és egy TV fogadott. Itt a falakon képek voltak, illetve kettő nagyobb ablak. Az egyik mellett egy könyvespolc volt, roskadásig tele filmekkel és könyvekkel. Pár képet is láttam, ahol szőke kisgyerekek játszottak. A kanapén végül észrevettem, egy minket bámuló barna hajú fiút. Fel állt és kezet nyújtott:
- Rocky vagyok.- mosolygott Lilianre. Szegény lány, kicsit elpirult, de jól kezelte a hejzetet, és ő is bemutatkozott. Fentről lépteket hallottunk, és a lépcsőn egy szőke hajú srác rohant le. Közben majdnem elesett, de végül odaállt elénk, és ő is bemutatkozott:
- Ross. Örülök hogy találkozunk, amióta Rydel hazajött, be nem áll a szája és csak rólatok beszél. Gondolom te vagy Faythe. Aaron is mesélt rólad. Sajnos ő most nem tud eljönni mert dolga akadt.- nézett jelentőségteljesen Rydelre Ross.
- Ő pedig Riker a legidősebb bátyám.- mondta Rydel, és Riker odalépett elénk. Ő volt a menta színű pulcsis, és őszintén kicsit megijedtem. Kezet ráztunk, a tenyere meleg volt, és kirázott a hideg. Egy jó estének nézünk elébe....
- Faythe ő itt a barátnőm Rydel Lynch. Rydel ő a húgom Annabelle Faythe Rusten.- mosolygott gúnyosan Aaron.
- Szia Rydel vagyok, de nyugodtan hívj Rynak vagy Dellynek.- mosolygott Rydel, és kezet nyújtott. Hihetetlen, hogy az én bátyámnak barátnője. Persze nagyon sok kapcsolata volt de egyiket sem szerette ennyire. És lehet hogy csak most láttam őket először, de ennyire boldognak még nem láttam. Lilian felszisszent, és akkor vettem észre, hogy teljesen vörös az alkarja. Elrántottam a karomat, és kezet fogtam Rydellel. Kedves lánynak tűnt, bár előre félek mi lesz vele meg Aaronnal.
- Ömm, ő itt a lakótársam Lilian. Lilian ő a bátyám és barátnője. Aaron ő Lilian.- mutattam be neki a barátomat kissé elszégyenültem. Ők is kezet fogtak, és Lil zavarodottan mosolygott.
- Mi lenne ha ma este átjönnétek hozzánk vacsorázni. Megismerkedhetnétek a testvéreimmel.- ajánlotta fel Rydel.
- Persze ez egy csodás ötlet. Na Faythe ne legyél ennyire udvariatlan fogadd el!- mosolygott Aaron. A szemében láttam, hogy jót szórakozik rajtam, és mint egy rendes húg, el kellett fogadnom.
Rydellel számot cseréltünk, és amikor elbúcsúztunk, Aaron még egy ideig méregetett. Amikor az utca végén már egybeolvadtak a tömeggel, Lilian idegesen fordult hozzám.
- Van egy bátyád? Aki ráadásul ilyen jól néz ki???
- Igen. Nem meséltem róla, mert nem akartam, hogy a múltammal foglalkozzunk. De most, sikeresen összekapartunk magunknak egy ingyen vacsorát, szóval annyira mégsem volt rossz, hogy összetalálkoztunk.- próbáltam magamat és Lily-t nyugtatni. Ő megvetően nézett rám, és keresztbe fonta a kezét. A két gőzölgő kávét pedig majdnem kiöntötte. Megfogtam a vállát, és odavezettem egy üres asztalhoz. Leültünk, és én mélyen a szemébe néztem. Harag, és várakozás csillogott a szemében. Megfogtam a csuklóját, és belekezdtem:
- Az életem nem volt könnyű ezt te is tudod. Az esték gyerekkorom rémálmai voltak. Mert tudtam, hogy anyám akkor fog hazajönni, részegen, kábítószerekkel és ordibálni fog a bátyámmal. Olyankor elvonultam a szobámba, a szekrényemet az ajtó elé toltam, és vártam amíg csend lesz. Aaron gondoskodott rólam, de amint elkezdődött a középsuli engem elhanyagolt és már nem védett meg. Így hát megszöktem. Aztán találkoztam Roy-al aki apámként nevelt, és gondomat viselte. Ők jóban voltak Aaronnal, és valami miatt Roy összebalhézott és én vele maradtam.Végül itt kötöttem ki. És aztán jöttél te, és teljesen idegen voltál, így hát nem meséltem el a múltam. Megismertél, tudtál rólam éppen eleget és ennyi számomra elég volt. És mit ne mondjak ez volt életem legrosszabb döntése. Hogy eltitkoltam előled.- fejeztem be, és belekortyoltam a jegeskávémba. Hidegebb volt mint szokott lenni, ezért fintorogva nyeltem le.- Figyelj, vacsora meghívásunk van, szóval ideje lenne venni valami rendes göncöt. Van nálam egy kis pénz vészhelyzetre szóval gyere, megyünk vásárolni.
Egy órával később...
Lily-vel egy órát töltöttünk azzal, hogy egy rendes és olcsó ruhát keressünk nekem, és egy rendes cipőt neki. Végül hosszú keresgélés után rátaláltam a tökéletes fekete hosszú, de mégis lenge ruhára, amit már korábban is kilestem magamnak.
Megvettük a ruhát, és cipő után néztünk. Több boltba is bekukkantottunk, de semmit nem találtunk. Megállapodtunk Lilianel, hogy egy boltba bemegyünk és ott választunk. Egyből a bakancsokhoz siettem, és tüzetesen kezdtem átnézni a cipőket. Végül a szemem megakadt, egy sima fekete telitalpú bakancs keveréken. Egyből az árat kezdtem keresgélni, és a méretet. Végül felkaptam egy 38-as méretűt, ledobtam a cipőmet, leültem és magamra tuszkoltam. Amikor már mind a kettő rajtam volt, felálltam és odasétáltam a tükörhöz. Kényelmes volt, nem is volt annyira drága, ezért úgy döntöttem, hogy megveszem. Kezemben a dobozzal, Lilian keresésére indultam. Mikor megtaláltam, egy rózsaszín magassarkút próbálgatott.- Kész vagy?- kérdeztem. Bólintott, és a cipőt belerakta a dobozba. Miután fizettünk, hazasétáltunk és nekiálltunk készülődni a vacsorához.
* * *
Rydel üzent, hogy nemsokára indulhatunk, és ha szeretnénk akkor értünk küldik a barátjukat Ratliff-t. megköszöntük, de inkább maradtunk Liliannel annál a változatnál, amit először megbeszéltünk. Összepakoltuk a cuccunkat, kiraktunk ennivalót Skullnak is, és elindultunk. Csak mentünk egymás mellett csendben. Az esti szél összegubancolta a hajunkat, Lilian meg is jegyezte, hogy sokat szenvedett vele. Végül megérkeztünk az utcába, csak egy ház lámpái égtek, pont ahova mennünk kellett. Bentről nevetés hallatszott, és pár mondatfoszlányt is elkaptam például
- Rocky vedd ki a lábadat a fejemből!!!- hangzott egy éles kicsit kisfiús hang.
- Srácok mindjárt itt vannak a lányok, viselkedjetek már!! - hallatszott Rydel hangja.
- Nem hiszem el, hogy nem lehet veletek egy normális estém sem...- mondta egy mélyebb hang. Kíváncsian néztem be az ablakon, de csak a konyhát láttam. A falak kékes színűre voltak festve, középen egy nagy márvány pult volt.Egy menta színű pulcsis alak ült rajta, valószínűleg egy srác. Végül Lily megunta a semmittevést, és csöngetett. Hirtelen csend lett odabent, és lépteket hallottunk. Az ajtónak a zárja csikordult, és először kettő zöldes barna szemet láttam meg. Magasabb volt nálam a srác, a pulcsi alól kilógott szőke haja. Megvillantott egy mosolyt, és amikor megszólalt volna, Rydel lépett elé:
- Sziasztok!- köszönt nekünk. Lilian odalépett elé, és szorosan megölelte, míg én a Mentás srácot néztem. Egyszerűen nem tudtam levenni a szememet róla, még akkor sem amikor Rydel odalépett mellém. Megölelt, és akkor már végre nem a Mentára tudtam koncentrálni.
- De jó hogy itt vagytok! Gyertek beljebb, a vacsi mindjárt kész.- invitált minket be Rydel. Amint beléptünk, megcsapott a bolognai és a pasiszag. Egyből a nappaliba értünk, ahol egy nagy kanapé, az előtt egy dohányzóasztal és egy TV fogadott. Itt a falakon képek voltak, illetve kettő nagyobb ablak. Az egyik mellett egy könyvespolc volt, roskadásig tele filmekkel és könyvekkel. Pár képet is láttam, ahol szőke kisgyerekek játszottak. A kanapén végül észrevettem, egy minket bámuló barna hajú fiút. Fel állt és kezet nyújtott:
- Rocky vagyok.- mosolygott Lilianre. Szegény lány, kicsit elpirult, de jól kezelte a hejzetet, és ő is bemutatkozott. Fentről lépteket hallottunk, és a lépcsőn egy szőke hajú srác rohant le. Közben majdnem elesett, de végül odaállt elénk, és ő is bemutatkozott:
- Ross. Örülök hogy találkozunk, amióta Rydel hazajött, be nem áll a szája és csak rólatok beszél. Gondolom te vagy Faythe. Aaron is mesélt rólad. Sajnos ő most nem tud eljönni mert dolga akadt.- nézett jelentőségteljesen Rydelre Ross.
- Ő pedig Riker a legidősebb bátyám.- mondta Rydel, és Riker odalépett elénk. Ő volt a menta színű pulcsis, és őszintén kicsit megijedtem. Kezet ráztunk, a tenyere meleg volt, és kirázott a hideg. Egy jó estének nézünk elébe....
